2016.július 7-én a Lánchíd rádió megkérdezett bennünket is, mit lépünk erre a hírre. De előttünk Horváth Ádámmal, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatójával beszélgetett a riporter. Azért tesszük közzé, mert szerintünk nagyon fontos gondolatok hangzottak el, amit érdemes elolvasni, így elgondolkodni rajta. A velünk készült interjúrészt is hamarosan olvashatjátok!
"Az informatikát a tanulók mindössze 5-8%-a választja a továbbtanulás céljául." (KSH felmérés)
- Folyamatosan nő a bejelentett üres álláshelyek száma, és kezd ijesztő méreteket ölteni az informatikában. Idén az első három hónapban a vállalatok 35 ezer munkavállalót szerettek volna felvenni, de nem sikerült megfelelő munkaerőt találni. Erről beszélgetünk Horváth Ádámmal, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatójával. Óriási ez a szám, mondja el nekünk, hogy mekkora a baj, mit mutatnak a számok!
- Nagyon nagy a baj. Nyilván egyedi vállalkozások szintjén is, ha nem találnak megfelelő munkavállalót, akkor nem tudnak megfelelő munkákat elvállalni, amiből él a vállalkozás. De hogyha ezt országos szinten nézem, akkor ez a hiányzó ötvenezer ember az egyéb állásokból, illetve huszonkétezer ember kifejezetten informatikai területről, ezt több tízmillió forinttal lehet beszorozni, ami a GDP kiesés ezeknek az embereknek a hiánya miatt. Azt lehet mondani, hogy ez egy nagyon nagy probléma. Ha megfordítjuk ezt a kérdést, akkor az egyéni vállalkozók, vagy a vállalkozásra jelentkezők számára nagyon jó lehetőség, hiszen óriási a kereslet, ami alapvetően segít a fizetések emelésében, kedvező munkafeltételek kialakításában, és abban, hogy olyanok is arra adják a fejüket, hogy programozóvá váljanak, akiknek esetleg ez korábban nem jutott eszükbe.
- Ez így jól hangzik, de nyilvánvaló azért is így alakult ki ez a hiány, mert nincsen megfelelő szakember. MI ennek az informatikus hiánynak igazából a legfőbb oka? Az elvándorlás, a képzés, a fizetéskülönbség? Mert ezek szerint jelenleg nem találnak ezekre a pozíciókra megfelelő tudású vagy képzettségű embereket.
- A legnagyobb ok első sorban az, hogy annyira gyorsan kezdett el felpörögni, amivel a hazai képzési kínálat nem tudott lépést tartani. Persze ez a nagyon gyorsan ez relatív, itt évtizedekről beszélünk, egy-másfél évtizedről, amikor egy óriási boom következett be az IT területen, amikor az informatikai megoldások beáramlottak az összes többi ágazatba. Ma már egy autónak az árának kb. a 40%-a informatikai eszközökből áll össze. Az agrár területen is jelentősen nő az informatika alkalmazása. Ez hajtja az igényt az informatikusok iránt. Már nem csak a klasszikus informatikai szoftverfejlesztő területeken.
- Régóta hibáztatják az oktatási rendszert, hogy elavult gépeken tanítják a diákokat, ráadásul már elavult tudással lépnek ki. Ez így van, vagy inkább csak az a probléma, amit említett, hogy nem tudnak elég informatikust képezni?
- Ez a két dolog valóban összekapcsolódik, és valóban elavult az informatikai eszközrendszere a köznevelési, a felsőoktatási és még a szakképzési intézményeknek is. Valóban az a visszajelzés a vállalkozások részéről, hogy nem megfelelő tudással jönnek ki a diákok az intézményekből. De ezt nem lehet ilyen általánosan kezelni. Vannak olyan területek, ahol a képzés nagyon jó, de a vállalkozásoknak másra, vagy másra is szükségük lenne még. És vannak olyan területek, amelyen elavult a képzés kínálata, vagy felesleges, mert az iparág már túlhaladott rajta. Ezt a fajta különbséget lenne jó minél hamarabb felülvizsgálni, frissíteni az egyes képzések tartalmát. Az egyik legfontosabb terület a nyelvtudás, és a soft skilleknek a fejlesztése, ami a projektmunkát, az együttműködés képességét jelenti, ami azt feltételezi, hogy a hallgatók már úgy jönnek ki az egyetemről, hogy képesek egymással, csoportban dolgozni. Sajnos, mivel nagyon kevés a gyakorlati képzési lehetőség a felsőoktatásban és a szakképzésben, ezeket a képességeket nem feltétlenül szerzik meg a hallgatók, mire végeznek.
- Az egyetemen vannak ezek a gondok, ott hiányoznak, vagy már az általános iskolákban vannak gondok ezzel?
- Ez összetett kérdés, az általános iskolában, a köznevelési szakaszban alapvetően a pályaorientáció hiánya, ami a problémát okozza. Eleve a felsőoktatásba nagyon kevesen jelentkeznek, az összes felsőoktatásba jelentkező diákok mintegy 8%-a csak, aki ide jelentkezik, miközben dél-kelet Ázsiában, vagy az USA-ban ez az arány lényegesen magasabb.
- Nem elég népszerű ez a szakma?
- Igen, és nem tudják, hogy pontosan mit is jelent, hogy milyen lehetőségeket jelent informatikusnak lenni. Nagyon sokan még mindig azzal azonosítják a területet, hogy valaki egy gép mögött ül egész nap, és kódol, teljesen a valóságtól elrugaszkodott dolgokat. Miközben az informatikusok általában teljesen hétköznapi problémák megoldásán dolgoznak, informatikai eszközökkel ugyan, de alapvetően sokkal nyitottabb és csoportban működő munkakörülmények azok, amik az informatikusokat jellemzik, a fizetésről nem is beszélve. Érdemes lenne felülvizsgálni azt az elképzelést, hogy kiből, mikor és milyen feltételekkel lehet informatikus.
- Gyakran le szokták legyinteni őket, hogy kockák, de igenis lenne miért felnézni rájuk, és lenne miért lenne érdemes ezt a szakmát választaniuk. Nekem van egy ismerősöm, aki Angliában dolgozik, és napi ötszáz fontot, azaz kb. kétszázezer forintot keres programozóként naponta. Ez azért elég vonzó lehet. Tényleg ekkorák a fizetési különbségek?
- Programozó és programozó között is lehetnek különbségek, első sorban tudásban és technológiában ezt az ipar is honorálja. A kiemelkedő tudásúak ténylegesen kiemelkedő fizetéssel számolhatnak. De alapvetően a teljesen átlagos munkavállalók is a normál átlagnál, a többi ágazathoz képest sokkal nagyobb fizetésre számíthatnak.
- Mekkora hányadát képviselik ennek a hiánynak az elvándorolt munkavállalók, vagy tényleg csak azzal van baj, hogy nem képeznek itthon eleget?
- Első sorban a megoldás az lenne, hogy ha sokkal több lenne itthon a képzésből kikerülők száma, mert az ellensúlyozná a hiányt az elvándorlás az nem annyira magas arányú, mint azt sokan gondolnák ezen a területen, főleg, ha összehasonlítjuk azzal a számmal, hogy tényleg 22 ezer fő hiányzik. Nem megy el évente 22ezer fő informatikus Magyarországról. Nem ez a fő probléma, hanem hogy nagyon kevesen jelentkeznek informatikusnak.
- Akkor Ön azt mondja, hogy itthon is nagyon megbecsülik, és megfizetik többé-kevésbé ezt a szakmát?
- Mindenképpen.
- Mekkora a különbség - ha már belefolytunk a külföld és itthon összehasonlításába - itthon is vannak olyan kihívások, olyan érdekes területek, ami miatt érdemes választani ezt a szakmát?
- Magyarországon informatikai szempontból gyakorlatilag itt van az egész világ. Rengeteg olyan vállalkozás van, amely magyar start upból nőtt ki, és a világ élvonalában fejleszt, akár a járműiparral, akár a gazdasággal, akár bármilyen területtel kapcsolatban. Nagyon széles ez a kínálati paletta, ki lehet elégíteni bárkinek az érdeklődését. Igen, gyakorlatilag a teljes szakma minden ága elérhető Magyarországon keresztül is.
- Akkor az irány mindenképp az lenne, hogy már az általános iskolától kezdve valahogy felhozni a színvonalat, és naprakész tudást adni a fiataloknak?
- Igen, mindenképpen szembesíteni kellene a tanulókat és a szülőket is, hogy valóban az informatikai tudás, a digitális írni tudás, és a programozás az olyan alapkészség, mint az írás-olvasás, amivel mindenkinek rendelkeznie kell. Nem nagyon lesz olyan rendszer, szervezet, amelyen belül informatikai tudás, és egy alacsony szintű programozási készség nélkül el lehetne helyezkedni. Gyakorlatilag mindenkinek kell informatikát tanulni, digitális írástudást elsajátítani, a legjobb, ha egyszerűbb alkalmazásokat is megtanulna fejleszteni, ez elengedhetetlen. Hogyha ezt megteszi, már a felkészülési szakaszban, akkor sokkal többen ébrednek rá, hogy ez egy elérhető, megvalósítható dolog, könnyű és szerethető szakma, ami nagyon sok lehetőséget ad, bármilyen területen való továbblépésre. Ilyen módon emelkedne az informatikára jelentkezőknek a száma is.
Fotó a Pinterestről.
